A hivatalos gyorsjelentés szerint a magyar iskolákban elvégzett országos kompetenciamérés adatai alapján sem matematikából, sem szövegértésből nem romlott a diákok teljesítménye. Pedig az adatok ennél jóval többet mutatnak: súlyos esélyegyenlőtlenséget. A magasan az átlag felett teljesítő csúcsgimnáziumok mellett ott vannak a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztéséért heroikus küzdelmet folytató falusi iskolák, és azok is, amelyekben kivétel nélkül mindenki a minimumszint alatt teljesít. Van egy világszínvonalú mérésünk, de ennek eredményei egyelőre nem látszanak az oktatáspolitikai döntésekben, mondja az oktatáskutató.

A magyar oktatásról már sok rosszat elmondtunk, de van egy dolog, amiben a világon egyedülállóak vagyunk. Néhány amerikai állam kivételével nincs még egy olyan ország, ahol 2008 óta minden évben felmérik az összes hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák képességeit. Csak összehasonlításul: a PISA-felmérést Magyarországon 200 iskola 5600 15 éves tanulója töltötte ki. A legutóbb 2016 májusában végzett országos kompetenciamérés 4308 iskolában 242 394 (!) diák részvételével készült. Ennek eredményei jelentek meg a múlt héten az Oktatási Hivatal honlapján.

Nem szükségszerű azonban, hogy a kistelepülések iskolái ennyire le legyenek maradva. A Nyíregyházához közeli apagyi iskola nyolcadikosainak matematikaeredményei például rendszeresen elérik az országos átlagot. Itt a minimumszintet el nem érő diákok aránya csak 4,8 százalék.

Nyolcadikosok matematikai eredményei az országos átlaghoz képest az Apagyi Zrínyi Ilona Általános Iskolában 

Forrás: Oktatási Hivatal

Nem érdemes trükközni

Nahalka István szerint a kisebb iskolákban általában az osztálylétszámok is alacsonyabbak. Ezekben az intézményekben ezért gyakran esetleges, hogy milyen tanulócsoport alakul ki, ami az eredmények ingadozásában is megmutatkozik. Az ugráló eredményeket nézve az sem zárható ki, hogy az iskolák trükköznek a tesztek kitöltésekor, hogy saját eredményeiket javítsák. Ebben szerepet játszhat az a félelem is, hogy a rossz eredmények láttán a fenntartó beavatkozik az iskola életébe.  Nahalka  István szerint ezt nagyon rosszul teszik az intézmények, hiszen a felmérés talán legfontosabb célja épp az, hogy tükröt tartson az iskoláknak: megmutassa, milyen területen kell javítani a pedagógiai munkát.

Az oktatáskutató szerint a kompetenciamérések nagy előnye, hogy azt is meg tudják mutatni, melyik iskola tud igazán hatásos fejlesztő munkát végezni rosszabb szociokulturális hátterű gyerekekkel. A tesztekkel párhuzamosan ugyanis a diákok önkéntes alapon olyan anonim adatlapot is kitölthetnek, amely a családi hátterükre utal. Az ebből képzett családi háttér index és az abszolút eredmények összevetésével egész más rangsor jön létre. Ez sokkal többet mutat az iskolában folyó pedagógiai munka eredményességéről. Miután visszamenőleg megnézhetők az osztályok és gyerekek korábbi eredményei is, a fejlődésükről és képet alkothatunk. Ezt a munkát mutatja a legutóbbi grafikonon szereplő apagyi iskola példája: a diákok eredménye itt matematikából szignifikánsan jobb, mint ami a gyerekek családi háttere alapján átlagosan várható lenne. Nem véletlen, hogy az iskola tavaly a harmadik helyen szerepelt a pedagógiai hozzáadott érték alapján képzett rangsorban.

forrás: index.hu